5GHz-es rádiók “harca”

Kapott eredmények részletesebb értékelése:

A kapott adatokat különböző szempontok alapján tovább vizsgáltuk, hogy jobban átláthatóvá váljanak teljesítmények. Elsőként azt vettük szemügyre, hogy ugyanazokon a csatornaszélességeken milyen átvitelt tudnak nyújtani. A Radwin és a Mimosa rádiói képesek akár 80MHz-en is működni, míg az Infinet eszközeiben „csak” 40MHz-es csatornaszélességet állíthatunk be, ezt azért tartottuk fontos szempontnak mert más eltérő sebességű hálózati eszközöket sem szoktunk összehasonlítani (pl.: egy Gigabites és 2.5G-s eszközök átviteli képességeit). Egy rádió kiválasztása esetén sok esetben szempont szokott lenni az, hogy mekkora a maximális átviteli képessége, de ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy rendelkezünk-e az adott szakaszon 80 vagy akár 2x80MHz tiszta sávval. Ha aktuálisan rendelkezünk is ilyen területtel, fel kell készülni arra, hogy a területen felbukkannak szintén hasonló sávszélességet használó rádiós linkek, így “gyengítve” egymás átvitelét. A következő táblázatban zölddel kiemeltük azt az eredményt amely az adott kategóriában a legmagasabb volt:

A fenti összehasonlításokból jól látszik az Infinet dominanciája, habár mellette voltak “feltámadások”, vagy más szóval olyan esetek mikor az adott rádió magasabb modulációkra váltott, így magasabb átvitelt biztosított. Jó példa erre a Radwin UDP random eredménye, ahol előtte stabilan 249-242Mb/s-ot sebességet mértünk, mire elértünk a vegyes csomagokhoz, már jóval magasabb 367Mb/s átvitelt biztosított. A rádiókat a táblázat oszlopainak megfelelő sorrendben mértük, így az is látható, hogy milyen sűrűn moduláltak a rádiók. A Radwin esetén, pár perccel később mire a TCP kétirányú tesztjéhez értünk, vissza is esett a 240Mb/s-os stabil működésére. Számunkra a legnagyobb tanulságot a 20MHz-es összehasonlítás nyújtotta, hiszen ezen a vékony sávszélességen az Infinet XG500 közel kétszeres átvitelt hozott a versenytársaihoz képest, mindezt a lehető legnagyobb stabilitással.

Ennél a pontnál lettünk arra figyelmesek, hogy az Infinet eredményei hasonló szinten vannak, mint a versenytársak eggyel nagyobb sávszélességű értékei. Ezért az Infinet 20MHz-es eredményeit a többi rádió 40MHz-es eredményeivel, illetve a 40MHz-es értékeit azok 80MHz-es értékeivel hasonlítottuk össze:

title
title

A grafikonokban látható, hogy ugyan vannak kiugró értékek, ám az Infinet feleakkora csatornaszélességen közel ugyanazokat az eredményeket produkálta mint a többi rádió. Ezt azért tartjuk kiemelendőnek mert amellett, hogy kisebb sávszélességre van szüksége, sokkal kisebb zajjal “kell megküzdenie”, így jóval stabilabb adatkapcsolatot tud nyújtani és kisebb zajjal terheltük a környezetünket.. Szintén szembetűnő, hogy a csapat legkisebb eszköze a Mimosa C5c igen jó eredményt produkált, annak ellenére, hogy ennél a rádiónál kell a legkevésbé a zsebünkbe nyúlnunk. Továbbra sem tudjuk erre a termékre azt mondani, hogy nem a “nagyok” közé tartozik.

Számos esetben fontos szempont, hogy egy rádió milyen átvitelt tud nyújtani kisebb méretű csomagoknál. A folyamatos moduláció váltások miatt nehéz az eredményekből egyértelműen kijelenteni, hogy miként viselkednek a termékek csomagméret hatására. Ehhez a teszthez laborkörülmények (vagy legalább zavarmentes környezetre) lett volna szükségünk. Ennek hiányában, hogy egy jól közelítő képet kaphassunk a rádiók csomagméret kezelésére azt néztük meg, hogy mekkora eltérések voltak az átlaghoz képest:

A fenti grafikonon az látható, hogy minél egyenesebb a vonal (tehát nullához tart), annál kevésbé befolyásolja az átvitelét a csomagméret. Ennek tükrében azt láthatjuk, hogy az Infinet eredményei éppen, hogy mutatnak némi eltérést ám ez több száz megabitnél csupán 1%-os különbség a kis és nagy csomagok átvitelében. A sorban következik a Mimosa B5c, a Radwin 2000 D+ majd a legmeredekebb eredményt a Mimosa C5c nyújtotta, tehát ezt a rádiót befolyásolja a leginkább az átvitt forgalom csomagmérete.


Egyéb felhasználói élményeink:

Bár jól ismerjük a rádiókat, a teszt során kialakult egy kép a felhasználó élmény alapján is. A rádiók főként Web Gui-val menedzselhetők elsődlegesen, az egyedüli kivétel a Radwin 2000 D+ rádiója volt, amelyet kizárólag a saját grafikus vezérlő szoftveréról kezelhetünk, amely meglehetősen bonyolulttá teszi a rádiós link kezelését, így rá azt mondhatjuk, hogy “pilóta” vizsgás termék. Az Infinet sosem volt híres az egyszerű menedzsmentjéről, ám mi ezt nem tartjuk negatívnak, mert nem kelt olyan hatást, hogy túl lett bonyolítva, inkább azt érezteti, hogy minden részletéig kidolgozott rendszer. Számunkra a legegyszerűbb menedzsmentet a Mimosa B5c és C5c rádiója szolgáltatta, egyszerű, letisztult és könnyen elsajátítható, a beállítás közben azt gondoltuk, hogy ennél még egy komolyabb Wifi AP-nak is összetettebb a kezelőfelülete. Nekünk az Infinet összetettebb felülete testszett a legjobban, mert abszolút azt az érzést keltette bennünk, hogy minőségi terméket “vásároltunk”, de amellett nem mehetünk el, hogy a Mimosa kombinált (mindkét rádió) spektrumának megjelenítése telitalálat.

Szerelés szempontjából egyértelműen a Mimosa rádiók a legegyszerűbben és leggyorsabban szerelhetők, csupán csőbilincsre van szükségünk amivel hozzászoríthatjuk az oszlophoz és készen is vagyunk. Ezzel szemben a Radwin és Infinet termékeihez külön tartókonzolt kapunk, amelyeket össze is kell szerelnünk mielőtt rögzítenénk a rádiókon, illetve a tartóoszlopon. Bár a Mimosa megoldása gyorsabb, egyáltalán nem nevezhető helytakarékosnak, mivel az oszlopból elveszi a teljes rádió méretét, ezzel ellentétben a konzolos rögzítés “eltartja” a rádiókat, így többet feltehetünk belőlük az adott tartóra.

A tesztelésünkről készült videónk megtekinthető: